Köztünk élő tehetségek - bemutatkozó koncert

Februárban új kezdeményezésként bemutatkozó koncertet szerveztünk Petah Tikván. A családias összejövetelen Dafna ben Jakov énektanárnő és tanítványa Füzes Péter valamint Dafna fia, Dávid adtak koncertet. Közreműködött Schermann Gábor gitáron.


Ízelítő az előadásból:


 https://www.facebook.com/photo.php?v=572630426161891

https://www.facebook.com/photo.php?v=10203519976269805&set=vb.1526163058&type=3&theater

Bohém barangolás (6.) a cionizmus nyomában - Vizet találtunk!

Idén februárban sokszor volt szép, derűs idő. A bohém turisták nem hagyták ki az alkalmat és az egyik szombaton Dan Diamant vezetésével az ország déli részébe kirándultunk. A téma a korai cionista telepek megismerése volt.

Utunkat Rison Lecionban kezdtük. A mai nagyvárost 1882-ben alapították, mint egy kis zsidó mezőgazdasági falut. A település sok mindenben az első volt Izraelben. Az úttörők életét a városi történeti múzeum mutatja be. Láthattunk régi postakocsit, mezőgazdasági szerszámokat, ruhákat, sőt még egy korhűen berendezett iskolai osztályban is jártunk. Dan a tanári katedráról néhány érdekes kérdést tett fel. A bohémok magatartásból és szorgalomból kitűnőt érdemeltek ám héberből és matematikából még van mit javítani.

Utunkat az első rison lecioni kút felett emelt épülethez folytattuk. A település kezdetben teljesen víz nélkül volt, minden kanna ivóvizet drága pénzen kellett megvásárolni. Csak hónapokig tartó erőfeszítés után találtak vizet, 48 méter mélyen. A város címerében ma is ez a mondat áll: ”Vizet találtunk!”. Az épületben egy érdekes audio-vizuális bemutatót néztünk meg és a helyi kezelő magyarul mesélte el nekünk a víz megtalálásának izgalmas történetét.

Utunk következő állomása az ún ”113-as magaslat” volt ahol az 1948-as Függetlenségi háború környékbeli harcait ismerhettük meg. Innen a közeli Negba kibucba látogattunk, amely 1948-ban hónapokig állta az ellenség ostromát. Itt különleges élményben volt részünk. A kibuc két régi, magyarul is jól beszélő, tagja Rahel és Sára elmesélte személyes élményeit a Függetlenségi háború napjaiból illetve a kibuci életről.

A Negba kibuc temetőjében, a hősök sírjai között találtunk egy magyar származású halucot, aki életét adta a kibuc védelmében. 

Innen a Niram kibuc mellett levő víztározóhóz utaztunk. A kellemes délutánban jól esett egy kis séta s közeli ”Fekete Nyíl” kilátóponthoz. Innen láthattuk Gáza városát és a környező falvakat, majd azokról a harcokról beszéltünk amelyeket itt a fiatal Ariel Saron, később Izrael miniszterelnöke vívott a palesztin beszivárgók illetve az őket támogató egyiptomi hadsereg ellen még az 1950-es években.

 

Ezt az emlékkövet Ariel Saron állíttatta 2003-ban. A kövön szerepel Saron egysége a 101-es is. Érdekessége, hogy a kő alján balról egy Szenes Hana idézet van: "Egy hang hívott és mentem."

Az újév tiszteletére táncra perdültünk

Január 2-án rendhagyó bulit szerveztünk a régi és új bohémek számára. Ezúttal Ashkelonba, a Ganei Shimon panzió és étterem volt a vendéglátónk, ahol a táncoslábú bohémek három generációja perdült-fordult, hogy a 2014-es évet jókedvvel köszöntse. A talpalávalót Erős Csaba szolgáltatta, aki mindannyiunk megelégedésére hosszú órákon keresztül pergős és lassabb ritmusú dalokkal tartotta a táncparketten az örökifjú bohémeket. Az est kulináris élvezeteket is tartogatott, köszönet érte David Kingnek és csapatának, akik a terített asztal mellett fantasztikus kiszolgálással kápráztattak el minket. 

További fényképeket itt láthattok az eseményről: 

https://www.facebook.com/events/688498754514491/?ref_dashboard_filter=calendar

Bohém barangolás (5)

A Cionizmus nyomában (I.)

Ahogy mondják, evés közben jön meg az étvágy. A bohémok társasága is, a rövid tel-avivi városnéző séták után újabb, komolyabb kihívásokra vágyott, így november 23-án egésznapos autóbusz-kirándulást tettünk. Közel harminc vállalkozó kedvű utazó indult el szombat reggel a tel-avivi vasútállomásról, hogy Dan Diamant idegenvezető és a buszvezető Uzi segítségével egy érdekes és kellemes napot töltsön el együtt.

A túra az idei bohém barangolások „A Cionizmus rövid története – élményeken keresztül” című sorozatának első állomása volt. A sorozat autóbusztúráin a résztvevők nyomon követhetik majd a cionizmus történetének főbb eseményeit és helyszíneit.

Az első túra témája a zsidóság életét követte végig a Szentföldön a modern kor előtt. Sokakban az a kép él, hogy miután a rómaiak i.sz 70-ben elfoglalták és lerombolták a jeruzsálemi Szentélyt, egyszerre megszűnt a zsidó élet Izraelben, és ez a helyzet csak a XIX. század végén, a modern cionizmus megjelenésével változott volna meg. Mint a túra résztvevői a helyszínen meggyőződhettek róla, ez nem pontosan így van.

Utunk első állomásaként a Cipori Nemzeti Parkba látogattunk el. Cipori a római korban, az i.e. első században lett Galilea fővárosa. Jelentős zsidó lakossága volt, fénykorát az i.sz. második században érte el, Jehuda Hanaszi zsidó bölcs idejében, aki ezen a helyen szerkesztette meg monumentális művét, a Misna hat kötetét.

Először Cipori jó állapotban megmaradt víztározóját és föld alatti vízvezetékét néztük meg. A sötét alagútban a zseblámpák fényénél mindjárt családiasabb lett a hangulat. A folytatásban a város fő utcáit, majd épületeket és gyönyörű padlómozaikokat tekintettünk meg. A dombon az ottomán kori erőd tetejéről Alsó Galilea csodálatos panorámájában gyönyörködhettünk. Végül az i.sz. ötödik században épült zsinagóga különleges mozaikpadlóján zsidó, görög és bibliai motívumokat is felfedezhettünk.

 

 

Utunk következő állomása az Arbel hegy volt. Az ott található ókori zsinagóga romjai megtekintése után nagy kalandba vágtunk: csapatunk leereszkedett az Arbel és a Nitai hegy közötti völgybe. A meredek, sziklás hegyoldal sokaknak nem volt könnyű terep, de egymást segítve hamar leértünk a hegy aljához, ahonnan már kényelmesebb út vezetett tovább. Útközben számtalan, a hegyoldalon jóízűen legelésző marhával találkoztunk, de a társaság néhány tagja szerencsére biztosított bennünket, hogy teheneket látunk, nem vad bikákat.

A völgy alján várt ránk az autóbusz, és bevitt minket Tiberiás városába. Tiberiás is fontos szerepet játszott a zsidó életben, itt szerkesztették a Jeruzsálemi Talmudot, itt találták fel a ma is használatos héber magánhangzó pontozást. A tiberiási zsidó közösség egészen a tizedik századig fennállt, mindaddig, amíg a város egy földrengés során teljesen romba nem dőlt. Később, már a tizenhatodik század közepétől újabb és újabb zsidó közösségek telepedtek le és élnek itt mind a mai napig. A hangulatos régi házak közt elsétáltunk a Kineret-tó partjára, ahol a túra végén az alkonyi fényben élvezhettük a tavat körülölelő hegyek látványát.

 
További képeket a kirándulásról itt találtok:

https://www.facebook.com/media/set/?set=oa.755598154454554&type=1

valamint az esemény meghívóján:

https://www.facebook.com/events/678289318871198/?ref_dashboard_filter=calendar

Ping-pongban és bulizásban is bajnokok vagyunk!

Október utolsó napján új helyszínen, a Wizo különtermében gyűlt össze a csapat. A kora délutáni kezdést kicsit megakasztotta a petah tikvai forgalom, de végül minden a helyére került és Dan Diamant és Annamari hathatós segítségének köszönhetően megkezdődhettek az első országos Bohém ping-pong verseny selejtezői. A vártnál kevesebben jöttek el a versenyre, s ahogy lenni szokott a legmesszibbről érkezők futottak be legelőször :-)

Eilatot hét fős társaság képviselte, fantasztikus teljesítménnyel, a férfi (Nagy Levente Edy) és női (Dékán Judit) bajnokunk is a soraikból került ki. Ashdodról Hausz Fischer Panni, a Merkazból Annamari Diamant Besnyő és Erős-Hajdu Szilvia voltak a női versenyzők, a fiúk közül a Merkazból Dan Diamant, Érháti Gábor, Schermann Gábor, Alex Gábor, Erős Csaba törtek a bajnoki címre. Egyelőre kevés sikerrel, de talán majd legközelebb, az eilati visszavágón.

A versenyt egy fantasztikus bulival zártuk, ahol jól megmozgattuk az eilati csapatot.


Képeket itt láthattok a versenyről:

https://www.facebook.com/media/set/?set=oa.744080665606303&type=1

A buliról pedig itt:

https://www.facebook.com/media/set/?set=oa.741501679197535&type=1

Bohém barangoló 4. Tel Aviv tengerpartján

 

A Bohém Barangolók az idei október egyik vasárnapján Dan Diamant idegenvezető segítségével a tel-avivi tengerparttal ismerkedtek meg. Az időjárás-felelős nagyon jól végezte a dolgát, napos de nem túl meleg időben sétálhattunk. Nagyon sokan járnak a tengerpartra fürödni, sétálni, egy sört meginni, vagy esetleg randevúzni, de érdekes kicsit megismerni a hely egy másik arcát is.

A társaság a Jarkon folyón átívelő gyalogoshíd mellett gyülekezett. A törzstagok mellett új résztvevők is feltüntek, és jónéhány gyerek is eljött.

Először a Jarkon folyó torkolatához mentünk és megpróbáltuk megállapítani, hogy merre is folyik ez a folyó. Mivel a Jarkon folyó eredeténél, Ros Haajin mellett, az Izraeli Vízművek a víz nagy részét az országos vízhálózatba szivattyúzza, így ez nem is volt olyan könnyű feladat.

A mellettünk levő magas kémény a Reading erőmű része. Megtudtuk, hogy az erőmű és az egyik közeli ramat-avivi utca névadója nem más mint Reading első márkija aki 1860-ban Daniel Isaacs (vagy magyarosan Izsák Dani) néven látta meg a napvilágot, egy londoni zsidó szőrmekereskedő fiaként. Mint jogász és politikus szép karriert futott be a Brit Birodalomban, egy időben India kormányzója is volt. Mint aktív cionista az Izraeli Elektromos Művek egyik alapítója volt és így róla nevezték el az egyik első nagy erőművet.

A Wauchope gyalogoshídon átkelve a tel avivi kikötőbe értünk. A harmincas években épült kis kikötő fontos szerepet játszott a város életében, ma pedig népszerű szabadidő és szórakoztató központ. Az elfáradt sétálók az itt található kedves piacon ehettek, ihattak.

A parton továbbmenve a Hilton szálloda melletti parkban szabadtéri szoborkiállítást és egy régi arab temetőt tekintettünk meg. Az egyre melegebb idő sem tántorította el a bohémokat. A Dan szálloda mellett kiderült, hogy 1933-ban innét indult utolsó útjára Haim Arlozorov, mielőtt az akkor még elhagyatott tengerparton meggyilkolták. Ez a politikai gyilkosság nagy port vert fel annak idején. Kevesen tudják, hogy a gyilkosság feltételezett indítéka az volt, hogy Arlozorov a náci Németországgal tárgyalt a kivándorló zsidók vagyonának a kimentése céljából. Ezt a tárgyalást sokan egyfajta árulásnak látták. Gyanuba keveredtek jobboldali cionisták, arabok, németek, angolok, de tulajdonképpan ma sem tudjuk, kik voltak a gyilkosok.

Utunkat a London téren fejeztük be, ahol az illegális bevándorlásnak szentelt emlékművet nézhettük meg. Megismerkedtünk azzal a küzdelemmel amit a palesztinai zsidó közösség vívott az angol bevándorlási politika ellen és néhány hajó útjának hősies történetével is.

A mintegy háromórás út után mindenki megérdemelte az otthoni pihenést és a jó ebédet.

További képeket itt találtok:

https://www.facebook.com/media/set/?set=oa.744079235606446&type=1

 

 

Bohém barangoló (3.) - Esti séta Tel Avivban

Augusztus utolsó csütörtökén a Rotschild fasorban találkoztak a Bohém barangoló sorozat következő állomásának résztvevői. A csaknem harminc fős társaság elsősorban a Merkazban élőkből gyűlt össze, de még Karkurból és Karmielből is érkeztek lelkes érdeklődők. Idegenvezetőnk ismét Dan Diamant volt.

A rövid ismerkedés után elkezdődött a városnézés. A csapat először Tel Aviv első, egykor egész Ázsia és Afrika legmagasabb felhőkarcolójához, a Salom toronyhoz sétált el. Sokan jártak már erre, de kevesen ismerik az épület földszintjén a két hatalmas színpompás mozaikot Nachum Gutman illetve David Sarir alkotásait, melyek Jaffo és Tel Aviv történelmét mutatják be. Ugyan itt régi fotók, makettek örökítik meg Tel Aviv történetét a kezdetektől, az első lakónegyed, az Achuzat Bait megalapításától 1909-ben, napjainkig.

A Herzl és az Achad Haam utcák sarkán egy kis régi, egyemeletes ház áll, mellette pedig egy ultramodern sokemeletes irodaház magasodik. A régi ház, a méltatlanul elfeledett Akiva Arje Weisz, Tel Aviv megalapítójának a háza, az Achuzat Bait egyik első épülete. Az 1990-es évekre teljesen leromlott lakóépület felújítása volt a feltétele annak, hogy a vállalkozó engedélyt kapjon a mellette álló magas, modern irodaház felépítésére. Ez az érdekes kapcsolat több más helyen is megfigyelhető Tel Avivban, egy gyönyörű kis egyemeletes ház mellett egy harminc emeletes felhőkarcoló.

Visszatérve a Rotschild fasorra Nachum Gutman egy másik mozaik alkotásával ismerkedtünk mely szintén a város történelmének érdekes pillanatait ábrázolja.

Utunkat a Rotschild fasoron folytattuk. Meir Dizengoff, Tel Aviv polgármesterének lovas szobra a volt lakóháza előtt áll, mely épület arról híres hogy itt írták alá Izrael függetlenségi nyilatkozatát. A fasor menti szépen felújított eklektikus stílusú házak közül a legérdekesebb a Levin ház, melyben egykor a Szovjetunió izraeli követsége kapott helyet. 1953 elején zsidó aktivisták robbantást hajtottak végre a szovjet követség ellen, a Szovjetunió illetve Sztálin zsidóellenes politikája miatti tiltakozásul. A Rotschild fasor északi részén további érdekes Bauhaus stílusú házakat láttunk.

A Maze utcában egy régi víztorony egy izraeli magyar mérnök, Gút Árpád munkáját dicséri, aki még az 1920-as években érkezett Palesztinába.

A séta végén a vállalkozó kedvűekkel elsétáltunk egy hangulatos sörfőző-sörözőbe ahol a hordók és üstök mellett megismerkedhettünk a hely sör különlegességeivel.

   

A kirándulásról itt láthattok még képeket:

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=544428085610469&set=pcb.706203052727398&type=1&theater

https://www.facebook.com/photo.php?fbid=617185411636287&set=pcb.617186064969555&type=1&theater

Néhány fénykép a Migdal HaShalomban látható kiállításról:
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=10202001430307105&set=pcb.10202001436507260&type=1&theater