Bohém barangolás (6.) a cionizmus nyomában - Vizet találtunk!

Idén februárban sokszor volt szép, derűs idő. A bohém turisták nem hagyták ki az alkalmat és az egyik szombaton Dan Diamant vezetésével az ország déli részébe kirándultunk. A téma a korai cionista telepek megismerése volt.

Utunkat Rison Lecionban kezdtük. A mai nagyvárost 1882-ben alapították, mint egy kis zsidó mezőgazdasági falut. A település sok mindenben az első volt Izraelben. Az úttörők életét a városi történeti múzeum mutatja be. Láthattunk régi postakocsit, mezőgazdasági szerszámokat, ruhákat, sőt még egy korhűen berendezett iskolai osztályban is jártunk. Dan a tanári katedráról néhány érdekes kérdést tett fel. A bohémok magatartásból és szorgalomból kitűnőt érdemeltek ám héberből és matematikából még van mit javítani.

Utunkat az első rison lecioni kút felett emelt épülethez folytattuk. A település kezdetben teljesen víz nélkül volt, minden kanna ivóvizet drága pénzen kellett megvásárolni. Csak hónapokig tartó erőfeszítés után találtak vizet, 48 méter mélyen. A város címerében ma is ez a mondat áll: ”Vizet találtunk!”. Az épületben egy érdekes audio-vizuális bemutatót néztünk meg és a helyi kezelő magyarul mesélte el nekünk a víz megtalálásának izgalmas történetét.

Utunk következő állomása az ún ”113-as magaslat” volt ahol az 1948-as Függetlenségi háború környékbeli harcait ismerhettük meg. Innen a közeli Negba kibucba látogattunk, amely 1948-ban hónapokig állta az ellenség ostromát. Itt különleges élményben volt részünk. A kibuc két régi, magyarul is jól beszélő, tagja Rahel és Sára elmesélte személyes élményeit a Függetlenségi háború napjaiból illetve a kibuci életről.

A Negba kibuc temetőjében, a hősök sírjai között találtunk egy magyar származású halucot, aki életét adta a kibuc védelmében. 

Innen a Niram kibuc mellett levő víztározóhóz utaztunk. A kellemes délutánban jól esett egy kis séta s közeli ”Fekete Nyíl” kilátóponthoz. Innen láthattuk Gáza városát és a környező falvakat, majd azokról a harcokról beszéltünk amelyeket itt a fiatal Ariel Saron, később Izrael miniszterelnöke vívott a palesztin beszivárgók illetve az őket támogató egyiptomi hadsereg ellen még az 1950-es években.

 

Ezt az emlékkövet Ariel Saron állíttatta 2003-ban. A kövön szerepel Saron egysége a 101-es is. Érdekessége, hogy a kő alján balról egy Szenes Hana idézet van: "Egy hang hívott és mentem."