2014. április 12., szombat


Bohém séta Jeruzsálemben




Pészach előtt néhány nappal a Bohém túrázók Jeruzsálembe látogattak el. Idén a Pészach és a Húsvét közel esett egymáshoz és ez jó alkalom volt arra, hogy a két ünnep közötti kapcsolatot személyesen vegyük szemügyre.

A Jaffa kapunál találkoztunk és ott először az Óvárost körülvevő fal történetével ismerkedtünk meg. A falat az 1530-as években ugyanaz az Első (Nagy) Szulejmán szultán építtette aki Magyarország történelmében is fontos szerepet játszott. Ő volt a Mohácsi csata győztese, Buda elfoglalója és végül Magyarországon halt meg, Szigetvár ostrománál. 

A kapun belépve jobbra a Fellegvárt néztük meg, melyet hagyományosan Dávid tornyának neveznek, noha Dávid király koránál jóval későbbi építmény. Heródes idején három magas torony állt itt, az egyiknek az alapjait ma is ki lehet venni. Mai formáját a keresztes illetve az oszmán korban kapta meg.

Vele szemben áll a  Messiás templom. Ennek az 1849 ben épített anglikán templomnak különleges története van. A templom kezdeményezője a londoni székhelyű "a Kereszténység zsidók közötti terjesztését elősegítő egyesület".  Ez a keresztény egyesület a zsidók szentföldi letelepedését és egyben keresztény hitre térítését tűzte ki céljának. Ezt segítette elő Jeruzsálemben egy kórház és egy iskola alapításával illetve ezzel a templommal. Az alapkövet az első szentföldi anglikán püspök a zsidó származású Michael Solomon Alexander tette le aki azonban már nem érte meg a felszentelést. A templomban sok a hébernyelvű felirat és zsidó motívum. A templom melletti épület egyik szobájában a történelmi Jeruzsálem makettjeit nézhettünk meg.

Betértünk az örmény Szent Jakab templom udvarába, ahol az örmény művészetet csodálhattuk meg.

Következő állomásunk a Cion hegy volt. Ott egy épületben található a zsidó királyi ház alapítójának Dávidnak a sírja és fölötte az a terem ahol a hagyomány szerint az Újtestamentumban leírt Utolsó Vacsorát fogyasztották Jézus, Dávid leszármazottja, és a tanítványai. Az utolsó vacsora tulajdonképpen egy Széder este volt. A bor és a kenyér onnan került a mise kellékei közé. 

A Cardón és a zsidó negyeden keresztül a Nyugati falhoz jutottunk. Ez a hatalmas építmény csak a támfala  volt a Templomhegy mesterséges fennsíkjának ahol a Második Szentély állott. A nap minden órájában vannak itt imádkozók.

További utunk mohamedán negyeden keresztül a Via Dolorosára, azaz a Keresztútra vezetett ahol Jézus utolsó útját kísértük, végül a Szent Sír templomnál fejeződött be a séta.


További képeket itt nézhettek a kirándulásról: 


https://www.facebook.com/media/set/?set=oa.840247099322992&type=1

2014. március 27., csütörtök

Bohém purim terített asztalnál







Minden évben új helyszínen ünnepeltük a purimot, ezúttal Askelonban vertünk tanyát és forgattuk ki a házat a négy sarkából. A Ganei Simson nagytermében jelmezes bált rendeztünk, amelyen csaknem százan jöttek el, ötletesnél ötletesebb jelmezekbe öltözve. Élveztük a jó hangulatot, az együtt töltött vidám órákat. 


További képeket a buliról itt találtok:


https://www.facebook.com/media/set/?set=oa.907458882601813&type=1

2014. február 6., csütörtök

Köztünk élő tehetségek - bemutatkozó koncert





Februárban új kezdeményezésként bemutatkozó koncertet szerveztünk Petah Tikván. A családias összejövetelen Dafna ben Jakov énektanárnő és tanítványa Füzes Péter valamint Dafna fia, Dávid adtak koncertet. Közreműködött Schermann Gábor gitáron.


Ízelítő az előadásból:


 https://www.facebook.com/photo.php?v=572630426161891

https://www.facebook.com/photo.php?v=10203519976269805&set=vb.1526163058&type=3&theater











2014. február 1., szombat

Bohém barangolás (6.) a cionizmus nyomában - Vizet találtunk!


Idén februárban sokszor volt szép, derűs idő. A bohém turisták nem hagyták ki az alkalmat és az egyik szombaton Dan Diamant vezetésével az ország déli részébe kirándultunk. A téma a korai cionista telepek megismerése volt.
Utunkat Rison Lecionban kezdtük. A mai nagyvárost 1882-ben alapították, mint egy kis zsidó mezőgazdasági falut. A település sok mindenben az első volt Izraelben. Az úttörők életét a városi történeti múzeum mutatja be. Láthattunk régi postakocsit, mezőgazdasági szerszámokat, ruhákat, sőt még egy korhűen berendezett iskolai osztályban is jártunk. Dan a tanári katedráról néhány érdekes kérdést tett fel. A bohémok magatartásból és szorgalomból kitűnőt érdemeltek ám héberből és matematikából még van mit javítani.
Utunkat az első rison lecioni kút felett emelt épülethez folytattuk. A település kezdetben teljesen víz nélkül volt, minden kanna ivóvizet drága pénzen kellett megvásárolni. Csak hónapokig tartó erőfeszítés után találtak vizet, 48 méter mélyen. A város címerében ma is ez a mondat áll: ”Vizet találtunk!”. Az épületben egy érdekes audio-vizuális bemutatót néztünk meg és a helyi kezelő magyarul mesélte el nekünk a víz megtalálásának izgalmas történetét.
Utunk következő állomása az ún ”113-as magaslat” volt ahol az 1948-as Függetlenségi háború környékbeli harcait ismerhettük meg. Innen a közeli Negba kibucba látogattunk, amely 1948-ban hónapokig állta az ellenség ostromát. Itt különleges élményben volt részünk. A kibuc két régi, magyarul is jól beszélő, tagja Rahel és Sára elmesélte személyes élményeit a Függetlenségi háború napjaiból illetve a kibuci életről.





A Negba kibuc temetőjében, a hősök sírjai között találtunk egy magyar származású halucot, aki életét adta a kibuc védelmében. 





Innen a Niram kibuc mellett levő víztározóhóz utaztunk. A kellemes délutánban jól esett egy kis séta s közeli ”Fekete Nyíl” kilátóponthoz. Innen láthattuk Gáza városát és a környező falvakat, majd azokról a harcokról beszéltünk amelyeket itt a fiatal Ariel Saron, később Izrael miniszterelnöke vívott a palesztin beszivárgók illetve az őket támogató egyiptomi hadsereg ellen még az 1950-es években.


 
Ezt az emlékkövet Ariel Saron állíttatta 2003-ban. A kövön szerepel Saron egysége a 101-es is. Érdekessége, hogy a kő alján balról egy Szenes Hana idézet van: "Egy hang hívott és mentem."

2014. január 2., csütörtök

Az újév tiszteletére táncra perdültünk




Január 2-án rendhagyó bulit szerveztünk a régi és új bohémek számára. Ezúttal Ashkelonba, a Ganei Shimon panzió és étterem volt a vendéglátónk, ahol a táncoslábú bohémek három generációja perdült-fordult, hogy a 2014-es évet jókedvvel köszöntse. A talpalávalót Erős Csaba szolgáltatta, aki mindannyiunk megelégedésére hosszú órákon keresztül pergős és lassabb ritmusú dalokkal tartotta a táncparketten az örökifjú bohémeket. Az est kulináris élvezeteket is tartogatott, köszönet érte David Kingnek és csapatának, akik a terített asztal mellett fantasztikus kiszolgálással kápráztattak el minket. 





További fényképeket itt láthattok az eseményről: 

https://www.facebook.com/events/688498754514491/?ref_dashboard_filter=calendar


2013. november 23., szombat

Bohém barangolás (5)

A Cionizmus nyomában (I.)








Ahogy mondják, evés közben jön meg az étvágy. A bohémok társasága is, a rövid tel-avivi városnéző séták után újabb, komolyabb kihívásokra vágyott, így november 23-án egésznapos autóbusz-kirándulást tettünk. Közel harminc vállalkozó kedvű utazó indult el szombat reggel a tel-avivi vasútállomásról, hogy Dan Diamant idegenvezető és a buszvezető Uzi segítségével egy érdekes és kellemes napot töltsön el együtt.

A túra az idei bohém barangolások „A Cionizmus rövid története – élményeken keresztül” című sorozatának első állomása volt. A sorozat autóbusztúráin a résztvevők nyomon követhetik majd a cionizmus történetének főbb eseményeit és helyszíneit.

Az első túra témája a zsidóság életét követte végig a Szentföldön a modern kor előtt. Sokakban az a kép él, hogy miután a rómaiak i.sz 70-ben elfoglalták és lerombolták a jeruzsálemi Szentélyt, egyszerre megszűnt a zsidó élet Izraelben, és ez a helyzet csak a XIX. század végén, a modern cionizmus megjelenésével változott volna meg. Mint a túra résztvevői a helyszínen meggyőződhettek róla, ez nem pontosan így van.

Utunk első állomásaként a Cipori Nemzeti Parkba látogattunk el. Cipori a római korban, az i.e. első században lett Galilea fővárosa. Jelentős zsidó lakossága volt, fénykorát az i.sz. második században érte el, Jehuda Hanaszi zsidó bölcs idejében, aki ezen a helyen szerkesztette meg monumentális művét, a Misna hat kötetét.

Először Cipori jó állapotban megmaradt víztározóját és föld alatti vízvezetékét néztük meg. A sötét alagútban a zseblámpák fényénél mindjárt családiasabb lett a hangulat. A folytatásban a város fő utcáit, majd épületeket és gyönyörű padlómozaikokat tekintettünk meg. A dombon az ottomán kori erőd tetejéről Alsó Galilea csodálatos panorámájában gyönyörködhettünk. Végül az i.sz. ötödik században épült zsinagóga különleges mozaikpadlóján zsidó, görög és bibliai motívumokat is felfedezhettünk.
 

 

Utunk következő állomása az Arbel hegy volt. Az ott található ókori zsinagóga romjai megtekintése után nagy kalandba vágtunk: csapatunk leereszkedett az Arbel és a Nitai hegy közötti völgybe. A meredek, sziklás hegyoldal sokaknak nem volt könnyű terep, de egymást segítve hamar leértünk a hegy aljához, ahonnan már kényelmesebb út vezetett tovább. Útközben számtalan, a hegyoldalon jóízűen legelésző marhával találkoztunk, de a társaság néhány tagja szerencsére biztosított bennünket, hogy teheneket látunk, nem vad bikákat.

A völgy alján várt ránk az autóbusz, és bevitt minket Tiberiás városába. Tiberiás is fontos szerepet játszott a zsidó életben, itt szerkesztették a Jeruzsálemi Talmudot, itt találták fel a ma is használatos héber magánhangzó pontozást. A tiberiási zsidó közösség egészen a tizedik századig fennállt, mindaddig, amíg a város egy földrengés során teljesen romba nem dőlt. Később, már a tizenhatodik század közepétől újabb és újabb zsidó közösségek telepedtek le és élnek itt mind a mai napig. A hangulatos régi házak közt elsétáltunk a Kineret-tó partjára, ahol a túra végén az alkonyi fényben élvezhettük a tavat körülölelő hegyek látványát.

 

További képeket a kirándulásról itt találtok:

https://www.facebook.com/media/set/?set=oa.755598154454554&type=1

valamint az esemény meghívóján:

https://www.facebook.com/events/678289318871198/?ref_dashboard_filter=calendar

2013. október 31., csütörtök

Ping-pongban és bulizásban is bajnokok vagyunk!




Október utolsó napján új helyszínen, a Wizo különtermében gyűlt össze a csapat. A kora délutáni kezdést kicsit megakasztotta a petah tikvai forgalom, de végül minden a helyére került és Dan Diamant és Annamari hathatós segítségének köszönhetően megkezdődhettek az első országos Bohém ping-pong verseny selejtezői. A vártnál kevesebben jöttek el a versenyre, s ahogy lenni szokott a legmesszibbről érkezők futottak be legelőször :-)

Eilatot hét fős társaság képviselte, fantasztikus teljesítménnyel, a férfi (Nagy Levente Edy) és női (Dékán Judit) bajnokunk is a soraikból került ki. Ashdodról Hausz Fischer Panni, a Merkazból Annamari Diamant Besnyő és Erős-Hajdu Szilvia voltak a női versenyzők, a fiúk közül a Merkazból Dan Diamant, Érháti Gábor, Schermann Gábor, Alex Gábor, Erős Csaba törtek a bajnoki címre. Egyelőre kevés sikerrel, de talán majd legközelebb, az eilati visszavágón.

A versenyt egy fantasztikus bulival zártuk, ahol jól megmozgattuk az eilati csapatot.


Képeket itt láthattok a versenyről:

https://www.facebook.com/media/set/?set=oa.744080665606303&type=1

A buliról pedig itt:

https://www.facebook.com/media/set/?set=oa.741501679197535&type=1